Orvosi közösségünk összetartozásának jelképe– az orvosbál.
A magasztos, de sokszor embert próbáló orvosi hivatásunk gyakorlása során időről-időre megtapasztalhatjuk, hogy ez inkább nevezhető életformának, mint munkának. Kissé patetikusabban mondva az élet szeretetének hírnökei, az egészség küzdő katonái vagyunk, amely küldetés nem ér véget a munkaidő végeztével.
Nagy feladat ennek súlyát minden nap derűsen cipelni, de mindannyian tudjuk, hogy máshogy nem érdemes. Szerencsére vannak lehetőségeink, hogy ezt a derűt, amellyel az életet szemléljük, és amely cselekedeteinket vezérli, minél könnyebben fenntarthassuk magunkban. Ebben egymást is segítenünk szükséges, mert bár mi kollégák gyakorta vagyunk kénytelenek konfrontálni is egymással, mégis egy csapat vagyunk.
Ezen célok elérésének egy remek lehetősége az évről-évre megrendezésre kerülő orvos-bál. Nagyszerű, igényes, gazdagon díszített, a régi korok hangulatát idéző patinás környezetben szokott ezen eseményre sor kerülni, mégsem lehet idejétmúltnak, ódivatúnak nevezni, hisz a meghívott előadók gondoskodnak a fiatalos lendületről.
Ez nem jelenti azt, hogy csak fiataloknak szólna, a minden ilyen rendezvényen porondon lévő retroslágerek tapasztaltabb kollégáinknak is lehetőséget biztosítanak a nosztalgiára, táncolásra, mindamellett, hogy ezek a slágerek a pályájuk elején állók számára is jól ismertek.
Gyakorta színesítik a programot táncbemutatók, valamint a méltán híres Miskolci Nemzeti Színház színészei által előadott műsorok is.
Az orvosbál egy olyan fórumként is felfogható, ahol a mindennapos problémákat elfeledve megláthatjuk kollégáink emberi, felszabadult oldalát is, erősödhet az együvé tartozás érzése. Ilyenkor ráérünk olyan dolgokra is, amelyre a mindennapos rohanásban nincs alkalmunk, megannyi szép emlék kovácsolhat minket valóban közösséggé. Ínycsiklandó étel, ital mellett, vagy tánc közben régi barátságok erősödhetnek, vagy újak köttethetnek.
Nagyszerű lenne, hogyha évről-évre minél több kollégával lehetne találkozni ezen rendezvényen, legyen ez a mi ünnepünk!
Dr. Körömi Zsolt